A afrikai, de európai vagy akár dél-amerikai országoknak nyújtott kínai hitelek közös jellemzője, hogy...
- rendszerint olyan célra nyújtják, amit a beruházás saját tevékenységének eredményéből nem tudnak visszafizetni,
- a szerződéseknek rendre van egy titkos záradéka, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a hitelezett ország nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor jelentős nemzeti vagyon kerül át kínai tulajdonba.
Utánanéztem, a nemzetközi sajtóból néhány példa:
- Sri Lanka a legfontosabb kikötőjét kénytelen "bérbe adni" Kínának, amit Kína hadikikötőként használ,
- Görögországban a legfontosabb kikötő került többségi kínai tulajdonba, ("Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje" )
- Venezuelában a teljes olajkitermelésre tette rá Kína a pecsétjét,
- A legújabb: az Észak-Macedóniában kínai hitelből épített autópályára felvett kínai hitelt az EU-val akarja visszafizettetni. Ez nem sikerült, így jelentős földterületek kerülnek Kína tulajdonába.
A szakirodalom ezt "rabló hitel"-nek nevezi.
A magyar és a kínai kormány között létrejött (Belgrád - Budapest vasút), és létrehozandó(?) (kínai egyetem) hitelszerződéseknek nemcsak a záradéka, de a teljes szerződés titkos... sőt, az is titkos, hogy miért titkos.
"Róna Péter professzor - Klubrádió"
Magyar
Angol
Német
Olasz
Orosz
Spanyol
Francia
Kínai
Lengyel
Román