Ezek nem relativizálhatók pl. a pozitív diszkrimináció útján, mert akkor kilúgozódnak az értékek. Országok vagy kontinensek kulturális különbségeiből adódó relativizáció pláne elfogadhatatlan. Az esélyegyenlőségnek ott kell megmutatkozni, hogy
- Az oktatás ingyenes, de egyúttal magas szintű marad és nem viszi lejjebb a színvonalat. Így a pénzügyi akadály mindenki elől elhárul és csakis a saját akaratán múlik a dolog.
- Ha valakiben nincs meg a késztetés, akkor azzal nehéz bármit is tenni, de azért megpróbáljuk a tudás értékét hirdetni és honorálni, hogy jó példa álljon a felnövekvő nemzedék előtt
- A társadalom semmilyen adminisztratív vagy ideológiai akadályt nem gördít az egyén fejlődése elé
A jelenlegi elképzelés szerint az alapjövedelem egyforma mindenki számára, aki igénybe akarja venni. Olyan megélhetést biztosít, amely nem teszi lehetővé a nagy lábon élést, de a nélkülözést sem. A felszabadult időben bárki fejlesztheti magát, ha megvan benne az inger. Természetesen nem kötelező, csak célszerű.