Nézzünk egy észrevételt George Orwelltől, aki eléggé megelőzte a korát sok tekintetben.
"Elképzelni kétségtelenül lehetséges egy olyan társadalmat, amelyben a jólétnek személyes tulajdonok és kényelmi cikkek formájában mindenki egyenlően részese s a hatalom ugyanakkor egy kis kiváltságos kaszt kezében marad. A gyakorlatban azonban egy ilyen társadalom nem lehet sokáig stabil. Ha mindenki egyforma kényelemnek és biztonságnak örvend, az emberek nagy tömegei, amelyeket a szegénység rendszerint elbutít, kiművelődnek, és megtanulnak önállóan gondolkodni; s ha egyszer ez megtörtént, előbb-utóbb rájönnek, hogy a kiváltságos kisebbségnek nincs semmi funkciója, s el fogják söpörni. Végeredményben a vagyonon alapuló hierarchikus társadalom csak a szegénységre és tudatlanságra épülhet."
Egyetlen apró kiegészítést tennék. A hierarchia teljes, mérlegelés nélküli elvetése nem oké. Egyetlen dolognak mégiscsak hierarchizálnia kell a társadalmat, és ez a szaktudással párosított közérdektudatosság. Nem tehetünk meg pozíciókba olyan embereket, akik nem értenek az adott kérdéshez és folyton csak a saját zsebükre dolgoznak.
Amennyiben persze mindenki ért mindenhez, az más kérdés (és más dimenzió), de erre térjünk vissza akkor, ha teljesül. Addig jegeljük.
Amint Orwell észrevételét és a mi kis észrevételünket összerakjuk, megkapjuk a Meritokráciát.
Magyar
Angol
Német
Olasz
Orosz
Spanyol
Francia
Kínai
Lengyel
Román