A modern meritokrácia vagy más néven meritokratikus demokrácia egyik fő célja a mesterségesen gerjesztett függésből hasznot húzó Monetáris Gazdaság fokozatos lecserélése az erőforrás alapúra. Ez sajnos nem megy egyik napról a másikra.
Az erőforrás alapú gazdaság elmélete Jacque Fresco nevéhez fűződik. Ő a floridai Venus-ban dolgozott a városról elnevezett projekten, de tavaly sajnos 101 éves korában elhunyt.
Ahogy ő fogalmazott, a Föld javai minden Földlakót megilletnek.
Ezt továbbfűzve, a bolygó erőforrásaiból hasznot húzni erkölcstelen dolog, de erre gazdasági függőséget (modern rabszolgaságot) építeni kifejezetten emberiségellenes cselekedet. Mind a liberális demokrácia, mind az illiberális áldemokrácia ezen alapul, csak ez utóbbi fokozottan. Óriási gátló tényező ez az emberiség fejlődése szempontjából.
Mi tehát az erőforrás alapú gazdaság egyik alapja? Az, hogy a kapzsi emberek ne tudjanak függőségre építő gazdasági mechanizmusokat alkalmazni embertársaik szipolyozására. Mire lehet a legnagyobb függőséget építeni? Energiára. Mivel a technológia már lehetővé teszi (napkollektor, szélkerék, házi vízturbina), bárki otthon megtermelhetné magának a szükséges energiát, sőt a fölösleget a közösbe is vissza tudná "pumpálni". Az úttestek, háztetők vagy egyéb kihasználatlan felületek egy része is beszállhatna ebbe a műveletbe. Ezt hívjuk kollektív energiatermelésnek, és a technikai feltételei már évek óta adottak. Az első nagy lépés tehát az energiafüggőség megszüntetése, amit az állam elő is segítene a közös cél érdekében. A kormányok zöme (a mienk is) jelen pillanatban gőzerővel dolgozik éppen az ellenkezőjén, mert az utolsó bőrt is le akarják nyúzni rólad és minél hosszabb ideig akarnak függőségben tartani. Katasztrófa esetén, ha egy erőmű működésképtelenné válik, akkor a fél ország hosszú időre áram nélkül marad, a mi megoldásunkkal csak az esemény szűk környezetében élők szenvednek átmeneti nehézségeket.
A technológia folyamatosan fejlődik és most már a fúziós energia is lassan valósággá válik. Léteznek már ilyen reaktorok, de még nem elterjedtek. Nagy-Britannia állítólag 2030-ra csak fúzióból akar energiát termelni. Ez a tech óriásit lendíthet az élhetőbb jövőért küzdők igyekezetén és remekül illik az erőforrás alapú gazdaság lényegéhez.
A második az élelmiszer és az ivóvíz. Azon kell munkálkodni, hogy a lakosság minél szélesebb körben legyen képes megtermelni a saját létfenntartásához szükséges élelmiszert (ha akarja) és ne legyen kiszolgáltatva a multinacionális cégek kénye-kedvének. Ez azért is jó dolog, mert az imént említett katasztrófa esetén az áruházláncokra utalt jelenlegi lakosság két hét alatt kipusztulna, míg a másik esetben nagyban megnőne a tömeges túlélési esély.
Íme egy házikó, amely elég plasztikusan példázza ezt a törekvést. Fontos megjegyezni, hogy ez a bulvárcikk csak ILLUSZTRÁCIÓ, tehát a hazai költség- és adóvonzatainak, valamint megépítése jelenlegi buktatóinak taglalását kérjük mellőzni. Koncentráljunk az alapelvekre.
100 %-ban önfenntartó ház, az Earthship!
A harmadik a bankoktól való függés, az eladósodottság felszámolása. Ez többrétű és bonyolult történet. A bankok sokkal szigorúbb feltételek mellett tevékenykedhetnének (pl. a 3 politikanézeti körös koncepciónk által előírt felügyelet kötelező a jövőbeli visszásságok elkerülése céljából), a lakosság érdekei mindig prioritást élveznek egy jogi csörtében, a lakosság pénzügyi ismeretekkel való folyamatos felruházása igazi közérdek, a legnagyobb veszélyben lévőket (kilakoltatás előtt állókat) pedig szolidaritási alapon segélyezi az állam és elősegíti, hogy több pénzt kereső állást találjanak. Vegyük észre, hogy ez a fajta segélyezés elenyésző összeget emészt fel az ország költségvetéséhez képest, tehát nem tehertétel. A segélyezés nem terjed ki azokra, akik piramisjátékszerűen működő befektetésekben vesztettek el nagyobb vagyonokat.
Fontos megjegyzendő kitétel, hogy a meritokrácia teljes erőbedobással küzd az otthontalanság maradéktalan felszámolásáért. Az a társadalmi rendszer, amely képtelen az ilyen jellegű problémák kezelésére, vagy hajlandóságot sem mutat erre, szót sem érdemel.
A bankrendszer a piramisjátékszerűen működő monetáris gazdaság alappillére, ezért hosszabb távon ezekkel is tenni kell valamit. Mivel ennek gazdasági és társadalmi feltételei egyelőre nem adottak, csak tervezgetni, kalkulálni lehet. Vannak erre elképzelések, de ezekről még korai lenne beszélni. Először például jó lenne, ha a kapitalizmus örökösének tartott Collaborative Commons jobban beivódna a köztudatba és széles körben elterjedne. Ez sok alapbeidegződést átírna. Az erőforrás alapú gazdaságban a monetáris gazdaság alapelemei okafogyottá válnak.
A negyedik az egészségügy helyrepofozása, mert a lakosság csak úgy motiválható, ha nem beteges és enervált. Mit látunk jelen pillanatban? Azt, hogy az egészségügy több szinttel a béka ülepe alatt helyezkedik el és nagyon úgy néz ki, hogy ezt készakarva csinálja a kormány.
Az ötödik a megélhetés biztosítása. Mivel a milliárdosok és politikusok összejátszásának korlátozása révén, a korrupció, a nepotizmus újszerű elvek mentén megvalósított visszaszorítása révén, a 28 év alatt elsibolt állami vagyon egy részének visszaszerzése révén, a modernizálás, robotizálás, az ésszerűsítés és a drasztikus állami kiadáscsökkentés, illetve az igazságosabb adórendszer révén jelentős anyagi erőforrások szabadulnak fel, a feltételhez kötött alapjövedelem segít azokon, akik nehezebben találnak munkát, vagy akik megelégednek azzal, amit ez az összeg nyújt és közben felszabadult életet akarnak élni. A feltétel annyi, hogy az alapjövedelemből élők szavazási képessége bizonyos kérdésekben korlátozott, de azt is tegyük hozzá gyorsan, hogy itt nem a klasszikus képviseleti demokrácia, hanem a közvetlen demokrácia elvein alapul az egész paradigmaváltó szavazási rendszer, ahol a szavazóknak nagyon komoly felelőssége és valódi beleszólása van a törvényalkotásba, vagyis teljesen elüt a megszokott rendszertől.
A mechanizmusra azért van szükség, hogy egyrészt a szakértelem és a tájékozottság érvényesüljön, másrészt a demagóg, önkényuralomra törő politikusok (a milliárdosaikkal a háttérben) ne tudjanak egyik napról a másikra százezres tömegeket maguk mellé állítani az uszító lózungjaikkal, ne tudják megvenni őket egy zsák krumplival, némi tüzifával vagy egy fél kiló sonkával, és ezzel veszélyeztessék a többség érdekeit védő társadalmi rendszert. (ahogy az napjainkban mindennapos és ami páros lábbal tapossa a demokrácia alapelveit)
A széles közérdeket védő korlátozás ráadásul személyes érdempontokkal felülírható, sőt a társadalom kifejezetten bátorít, támogat mindenkit, hogy fejlessze magát, tanuljon, csináljon közérdekű dolgokat, lépjen magasabb szintre a saját jogán. Az egész rendszer a tudást, a szakértelmet, de legalábbis a segítőkészséget preferálja az ügyeskedéssel és a könyökléssel szemben. A metódus kiválóan alkalmas arra, hogy a valódi közérdeket politikai vagy anyagi haszon érdekében szándékosan veszélyeztetők egyre kevesebb lehetőséget kapjanak és egyre kevésbé tudják hallatni a hangjukat.
Végül a hatodik a lakosság általános intelligenciaszintjének, tájékozottságának, közérdektudatosságának emelése. Ez befolyással van az innovációra, a termelékenységre, a békés egymás mellett élésre és a közérdek minél hatékonyabb érvényesítésére.
Ezek így együtt lehetővé teszik, hogy stabil, szélsőségmentes, jövőképet felmutató, békés környezetben élhessen mindenki.
2018-ban ne 19. századi ötletekkel próbáljuk megoldani korunk egyre aggasztóbb problémáit. Ha nem teszel ma valamit, akkor még az unokáid is techno-feudalizmusban fognak megöregedni.
Ha egyetértesz a fentiekkel, kérünk, lájkold az oldalunkat, hogy minél több emberhez minél rövidebb idő alatt eljussanak az itteni információk és a saját ötleteikkel, javaslataikkal továbbfejlesszék a koncepciót.
Mottó: a társadalmat nem fejőstehénnek, hanem partnernek kell tekinteni.
Élhetőbb jövőt, meritokraták! :)