Versenyképesség a mesterséges intelligenciákkal

2019-09-09

A cikk témája a közvetlen agyi-gépi összeköttetés.

Figyelem, előre lelőjük a csattanót: Az alább írt csúcstechnológia emberbe való beültetése 2020 első negyedévében kezdődik.

Nem 2120-ban. Nem is 2050-ben.

Fél év múlva.

A mai műszaki generáció legjobbjai egyhangúan állítják azt, hogy leginkább az úgynevezett általános mesterséges intelligenciák (AGI; Artificial General Inteligence) elterjedése fogja felforgatni a mindennapjainkat, mégpedig éveken belül. Elon Musk innovátor ezen a véleményközösségen belül is egy olyan csoport hangos képviselője, amely kifejezett aggodalommal tekint ennek elébe, sőt aktívan próbál is cselekedni annak érdekében, hogy a várható veszélyekkel szemben versenyképessé tegye az emberiséget.

Musk szerint ennek legjobb módja az értelemmel felruházott gépekkel már a kezdetektől fogva való szimbiózis, egy olyan KIBernetikus-ORGanikus szervezetet alkotva, amelyben minden részelem a maga sajátos előnyeit kamatoztatja az egész érdekében. Ennek gátja leginkább a ma elterjedt géppel való kommunikációs módszerek, tehát a billentyűzet, képernyő, és érintőképernyő lomhasága a gépek kimagasló feldolgozási sebességéhez képest.

A megoldás csakis valami ennél közvetlenebb, a pötyögésnél és szövegolvasásnál nagyságrendekkel gyorsabb összeköttetés lehet.

Itt lép a képbe a Neuralink (már volt róla szó egyszer), egy az agyba beültetett elektródákon keresztüli közvetlen agyi-gépi kommunikációt fejlesztő cég, melyet Musk 2016-ban alapított, és a közelmúltig semmi kézzelfoghatót nem árult el róla. Ám most július végén lehullott a lepel, és felkerült a YouTube-ra egy másfél órás hivatalos videó, amelyben Elon Musk a cég szakembereivel közösen elmagyarázza az eddigi és az elkövetkező fejlesztési lépcsőket. Jelenleg az összeköttetést végző készülék negyedik változatánál tartanak, és hacsak nem lépnek még egy szintet a következő hónapokban, ezt a negyedik változatot fogják 2020 első negyedévében néhány emberbe beültetni.

Négytől tíz, a koponyán fúrt 2 mm-es lyukon keresztül az agykéregbe beleszőtt mikrokábelkötegről van szó. Az egyes szálak a hajnál tízszer vékonyabbak, és felületükön számos elektródát tartalmaznak. A kötegek agykéregbe való szálankénti beleszövése olyan precízitást igényel, hogy azt egy mikroszkóppal tájékozódó sebészrobot végzi, amely el tudja a szálakat vezetni az agyi hajszálerek között és mellett. Mindez a jelenleg alkalmazott agyba ültetett elektródáknál kb. ezerszer nagyobb információmennyiséget képes közvetíteni.

De miféle előnyt nyújt ez az ijesztően hangzó agysebészeti beavatkozás?

Gyakorlati példákkal, csak érzékeltetve a lehetőségeket: Az első alanyok javarészt olyan beteg emberek lesznek, akik amúgy is hasonló orvosi beavatkozásra szorulnának. Három kábelköteg kerül az agyuk mozgást és egyensúlyt szabályozó részeibe, egy pedig az érzékszervi feldolgozó központjukba. A csatlakoztatott számítógép csökkenteni illetve korrigálni képes pl. a Little-kór (cerebrális parézis) vagy Alzheimer-kór okozta akaratlan mozdulatokat és hibás mozgásmintákat. Az itt gyűjtött tapasztalatokból és adatokból következő lépcsőként egészséges személyeket tesznek különleges mozgásokra képessé, pl. kung-fuzni tud majd az is, aki soha nem tanulta azt.
Epilepsziások esetén a közelgő roham előrejelzése, majd annak enyhítése vagy elkerülése lesz lehetséges.
Beszédhibások, pl. dadogó emberek képesek lesznek észlelhető problémák nélkül társalogni. Ennek következő lépcsője az idegen nyelvű beszéd tökéletesebb kiejtése lesz, távlatban pedig olyan nyelveken való kommunikáció, amelyeket az illető sosem tanult.
A vakok számára a jelenleg már létező, de gyenge képminőségű mesterséges látást adó agyi elektródás megoldásnál messze tökéletesebb megoldást nyújthatnak. Következő lépcsőként pedig egészséges személyek látására lehet Kiterjesztett valóság (Augmented Reality) adatokat közvetlenül ráilleszteni. Képzeljük el azt a személyzetist, aki a munkára jelentkezőről azonnal "leolvashatja" annak profiladatait, és folyamatosan kapja annak viselkedéséről és teszteredményeiről a számítógép által kiértékelt precíz adatokat.
Az Alzheimer-kórhoz visszatérve, már jelenleg is eredményesen tudják bizonyos agyi területek elektromos ingerlésével enyhíteni az emlékezetvesztési tüneteket, a Neuralink ebben is komolyabb eredményeket tesz lehetővé, távlati tervként pedig az emberi emlékezet és tudás digitális "háttértárral" és számítási képességekkel való kibővítése a cél.

Az ilyen technológiával kibővített emberek -- főleg ha eleve is tehetségesek --, valóban versenyképesek lesznek a mesterséges intelligencia csúcsszoftverekkel. Akinek viszont nem tellik anyagilag ilyen beavatkozásra és eszközökre, az beláthatóan pár évtized alatt ember alatti (subhuman) státuszba fog kerülni. A technológiával visszaélők tesznek majd róla, hogy minél több embert taszíthassanak ebbe a sorsba.

De a kormányok és a gazdasági nagyhatalmak számára is vészjósló lehetőségeket kínál majd ez a tömegek minden eddiginél hatékonyabb befolyásolására és uralására. A bűnözés úgyszintén új lehetőségekhez jut majd ezáltal, hiszen emberi személyek is "feltörhetővé", "távirányíthatóvá" válhatnak így.

Itt tekinthető meg egy sajnos csak angol nyelvű, de igen jó összefoglaló videó az idei júliusi hivatalos bejelentésből, amelyben Musk további szakembereket toboroz a Neuralink cég számára:

https://www.youtube.com/watch?v=lA77zsJ31nA

Ez pedig egy sokoldalú véleményfelmérés az ezzel kapcsolatos itthoni véleményekről, méghozzá a hazai informatikus közösségtől, amely a jellemzően tájékozatlan tömegekhez képest a témához mégiscsak legközelebb álló csoport:
https://hup.hu/szavazasok/20190812/mi_a_velemenyed_az_agyba_ultetheto_chiprol_emberi_agy_szamitogep_interfeszrol_pl_neuralink_facebook

Végül itt a Neuralink cégről szóló wikis szócikk (sajnos szintén csak angol nyelven):https://en.wikipedia.org/wiki/Neuralink

Tartsuk észben tehát: 2020 első negyedévében létrejönnek az első valódi kiborgok, vagyis csúcstechnológiás ember-gép organizmusok. Mivel a tech rohamléptekkel fejlődik, ennek beláthatatlan következményei lesznek, legyen az jó vagy rossz.

Újra csak megismételjük: ha ez a technológia jó kezekben van, az áldás, ha rossz kezekben van, akkor átok.

Újabb: Mi is a feladatunk?

Korábbi: Hogy születik a politikus?