Nem először, nem másodszor, hanem sokadszor jön elő az a probléma, hogy valamelyik oldal képviselője nem hajlandó elfogadni bizonyos állításokat azért, mert azt jellemzően a másik oldaltól lehet hallani. Ez természetesen mindkét politikai oldal képviselőire jellemző sajnos.
Minek is köszönhető ez? A médiának. A médiának az a dolga, hogy ezt az állapotot bármi áron fenntartsa. Sokszor közpénzből, sőt jelen pillanatban szinte kizárólag csak közpénzből, hiszen elképesztő kormányfölény van ezen a téren. De most nem is ez a lényeg...
Tehát az most a tényállás, hogy mindenki meg van győződve az igazáról, és minden, ami ettől elüt, az konteó, összeesküvés-elmélet, hazugság, csúsztatás, médiapropaganda, kocsmai hőzöngés meg ilyenek. Pedig csak elegendő hosszan böngészni a netet (nem egy forrásból), elegendő meghallgatni a másik fél véleményét és megfelelően nyitottnak lenni bizonyos dolgokra.
Elő kell venni a meritokrata alapelvet: kérdőjelezz meg mindent. Erre senki nem tud kötelezni, vagyis neked kell erőt venni magadon.
Néha nem könnyű. Sokszor egyszerűbb és kényelmesebb a megszokott beidegződésekhez nyúlni és a készen kapott kliséket puffogtatni.
E sorok írója is inkább a baloldali/liberális oldalhoz tartozott még néhány éve, de a számos erősen megkérdőjelezhető, valamint elgondolkodtató politikai esemény és társadalmi folyamat hatására vette a fáradságot és nyitottabbá vált. Magától. Így tolódott középre, de nem tovább. Ebből a pontból valahogy minden más megvilágításba kerül és árnyaltabbnak tűnik. Azért is jó ez, mert így még távolabbra lehet kerülni a szélsőségektől.
Húngaro
Inglés
Alemán
Italiano
Ruso
Español
Francés
Chino
Polaco
Rumano