A politikus nem szent. Sehol sem. A lenti cikk jól mutatja ezt, de ne gondoljuk, hogy egy politikus csak így tud kárt okozni.
Természetesen akadnak néhol, akik kivételt képeznek vagy kivételnek tűnnek.
Lehetséges, hogy egy politikus csupa szerethető dolgot művel PR-tevékenység címszó alatt és ezzel fel tudja tornászni a népszerűségét. Már eleve az ilyen emberek kinézete is jobb az átlagosnál, amit kőkeményen ki is használnak.
Amikor ilyesmit lát az ember, mindig el kell gondolkodni, vajon mennyire hitelesek ezek a megmozdulások.
Ennek fényében célszerű mögéjük pillantani, honnan jönnek, hogy kerültek oda stb. stb.
Ilyenkor gyakran le szokott hullani a lepel. A legnagyobb baj a PR-politikusokkal az szokott lenni, hogy közönséges bábok. Valakik mozgatják, pénzelik őket ill. a pártjukat. Akár az adott országban, akár külföldről.
Ha megfigyeled a világpolitikát, alulról jövő kezdeményezések nem szoktak vezetői pozícióba emelni senkit. Erre kínosan ügyelnek azok a bizonyos érdekcsoportok. Pénzzel és hatalommal ugyanis ezt el lehet érni. Valamennyire érthető a tevékenységük, hiszen a politikánál nincs jobb módszer arra, hogy legálisan annyi pénzt tegyenek zsebre, amennyit nem szégyellnek és hogyha valaha is lett volna nekik bármilyen erkölcsi tartásuk, a politikai közeg tesz róla az évek során, hogy az utolsó szikrája is semmivé váljon.
Ha például valaki úgy akar reformokat végrehajtani és problémákat konszolidálni, hogy gigahitelekért futkározik, máris leleplezte, hogy nem a szakértelem vezérli.
Egy szó, mint száz: ne dőljünk be a kirakatpolitikusoknak.
Ezek itt persze a lehető legdurvább vonalat képviselik:
Húngaro
Inglés
Alemán
Italiano
Ruso
Español
Francés
Chino
Polaco
Rumano