Ne söpörjük a problémákat a szőnyeg alá

2017-08-23

Nem újkeletűek ezek az információk, de időnként célszerű vissza-visszatérni hozzájuk, ugyanis ezen problémák szőnyeg alá söprése nem viszi előre a világot.

Jó lesz tisztázni egy-két dolgot, mert mind a jobb-, mind a baloldali média erősen csúsztat vagy csak egyszerűen hazudik azért, hogy a saját híveit megtartsa illetve bizonyos gondolatvágányon tartsa.

A világon jelenleg két markáns politikai törekvés van jelen, az egyik a globalista, a másik a nacionalista. E két nézet vív egyre vérmesebb csatát és mindkét oldal megfeszül, hogy a másikat lejárassa a létező összes módon. Próbálják nevetségessé tenni őket, bagatellizálni a másik oldal lépéseit, nézeteit, célkitűzéseit és közben egy dolog vész el: a hiteles, elfogulatlan tájékoztatás.
A globalisták egyetlen masszív célt tűztek ki maguk elé: világkormányt akarnak csinálni. Ez nem újkeletű elképzelés tőlük. Már a múlt század elején felmerült rá az igény bizonyos csoportok tagjai között.

“We shall have world government whether or not you like it. By conquest or consent.”

– James Warburg,
in the senate Foreign Relations Committee,
February 17, 1950

"Ha akarják, ha nem, világkormány lesz és kész. Akár erővel, akár egyetértéssel."

– James Warburg,
a szenátus külügyi bizottságában,
1950, február 17.

Emögé számos pénzügyi csoport sorakozott fel, ezek nagy részéről nem igazán lehet tudni semmit, de azért néhány helyen kilóg a lóláb. Macron mögött a Rothschild bankok állnak (ő maga is R bankár volt korábban), a sármos és angyalian segítőkész Trudeau is inkább olajvezetéket épít az indiánok földjén, mintsem megóvná a természetet, Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke most épp a Goldman Sachs-nál tanácsadó. Ha valaki nem csak a saját médiája kilúgozott híreit olvassa, akkor tudhatja, hogy a GS a világ egyik legerősebb és egyben legvisszataszítóbb, az ügyfeleik kizsebelésére szakosodott cége. (Az elvileg mindenütt tiltott bennfentes kereskedelem módszerével vágtak és vágnak át azóta is sok-sok ezer embert). Aztán ott van az örök mumus, Soros György. Ő a baloldali média híreivel szemben nem filantróp, vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy a szótárban meg van határozva, hanem a mérhetetlenül elburjánzott globális kapitalizmus kiskapuinak könyörtelen kihasználásával dolgozó tőzsdespekuláns, aki időnként pénzt utal a globalisták terveit végrehajtóknak. Lehet ezt éppen üzletembernek is nevezni, de jobb helyeken inkább viszolyognak az ilyesmitől.

Ezek azok, akik láthatóak az átlagember számára. Az Establishment részei. A jobboldali médiában háttérhatalomnak hívják és tetszik nem tetszik a baloldalon vagy a liberálisok körében, de ez létező probléma. Hogy akarsz társadalmi problémákat megoldani, ha nem vagy képes még a problémát sem felismerni? Ne dugd a fejed a homokba, mert azzal csak tetézed a saját hibáidat.

Ez itt most ellenkezik azzal, amit a médiádban olvastál? Nem csoda. Ez a lényege a médiaferdítésnek. Próbálj semleges maradni, válaszd a középutat.

Na, és akkor ott vannak a másik oldalon a nacionalisták. Ők homlokegyenest szembemennek a globalisták elképzeléseivel. Ők nem akarnak világkormányt, de a globális pénzügyi elit hatalmát és pénzét viszont irigylik. Mit is jelent ez? Azt, hogy ők maguknak akarják mindkettőt, viszont mindezt autokratikus berendezkedéssel, elnyomással, kirekesztéssel, a tömegek lebutításával, antagonizálásával. Abszolúte vállalhatatlan. A kormányunk bárhogy is harcol a globalisták ellen, amit csinál, normális ember számára elfogadhatatlan.

A gyakorlatban tehát két rossz közül választhat a választó. A liberális és illiberális rendszerek tusakodnak egymással, közben mindkét oldalon egekben a társadalmi problémák, a profitorientált, embereket teljesen semmibevevő politikai és gazdasági gyakorlatuk miatt végveszélyben a Föld ökoszisztémája, a fegyvergyárak lobbistái egyre csak szítják a háborúkat, az egekbe nőtt cégek nem restek gyermekmunkát alkalmazni (pl. Apple), a munkanélküliség nem oldódik meg (Nokia is szemrebbenés nélkül elbocsátott 4000 főt és inkább Ázsiában dolgoztatott), aztán ott a mindenütt jelenlévő korrupció és nepotizmus.

Vegyük végre észre, hogy ezek mindkét oldal rendszereiben megvannak, csak más zászlót lengetnek hozzá.

Szóval van probléma bőven, de az emberek inkább egymást csesztetik, mert erre kapják a bátorítást a saját médiájukban. Zárszóként: a világ problémáira semelyik jelenlegi társadalmi berendezkedés nem jelent megoldást, ugyanis mindegyik a problémák jelenlétére épít.

Újabb: A meritokratikus oktatás szelleme

Korábbi: Közpénzszórás a pártokra