A demokrácia egy általános összefoglaló név, amely a definíció szerint azt takarja, hogy a "szabad nép" (demos) vagyis átvitt értelemben a köz akarata érvényesül. Ezzel normális ember aligha akarna vitatkozni, csakhogy elértünk egy olyan pontot, ahol ez a koncepció már számos ponton sérül.
A demokrácia szó mellé több jelzőt lehet biggyeszteni. Napjainkban a legszélesebb körben használatos jelző a liberális, így a demokráciával sokan azonosítják a liberális demokráciát. Mivel vannak, akik a liberális szemléletet elutasítják, automatikus ellenérzésük támad a demokrácia szóval szemben is.
Nyilván észrevetted, hogy mi is szoktuk a meritokráciát meritokratikus demokráciaként emlegetni, amelyben nincs akkora ellentmondás, mint amekkora elsőre esetleg látszik. A Brit Meritokrata Párt szövegeiben is előfordul ennek említése.
Fogjuk fel ezt úgy, hogy a "demos" akaratát meritokratikus elvek alapján érvényesítő társadalmi rendszerről van szó. Ráadásul a cikkben leírtak pontosan ugyanúgy illenek rá, hiszen ugyanannyira tudatosnak kell lennie az állampolgárnak. A lényeg, hogy az elért vivmányokat meg kell védeni azoktól, akik egyeduralomra törnek. Az illiberális jelzővel ellátott "demokrácia" nem más, mint egyeduralomra való törekvés álruhában, így súlyosan visszaél a demokrácia eredeti célkitűzéseivel.
Alapvetően sem a szóval van gond, hanem azokkal, akik anyagi érdekből rátelepednek és kilúgozzák az alapértelmét. Ettől szenved éppen a liberális demokrácia.
Pontosan az ilyenek miatt merült fel az igény, hogy a meritokratikus elvek szélesebb teret nyerjenek. Fontos ismérve, hogy ne bal- vagy jobboldali nézetek domináljanak benne felváltva, hanem általános emberi értékek minél kiegyensúlyozottabban, amikkel normális, józan ember nem száll harcba.
Венгерский
Английский
Немецкий
Итальянский
Русский
Испанский
Французский
Китайский
Польский
Румынский