A szemétszállítás körül kialakult mizéria újabb bizonyíték arra, hogy a kormány az anarcho-kapitalista szemléletet próbálja a gyakorlatban megvalósítani. Ennek legfontosabb alapeleme: adjunk mindent magánkézbe. De mindent. (Az egészségügyet már szépen felrakták erre a szerelvényre)
A libertáriánusok (nem liberálisok) már eleve elég bántóan magántulajdonfetisiszták, de az anarcho-kapitalisták még ezt is ügyesen meg tudják fejelni. A közérdek szó nincs is benne a szótárukban.
Ez az egyik legrosszabb dolog, ami ma történhet velünk. A profitorientáltság már így is súlyos válságot okozott a világban, erre rádobni néhány lapáttal nagyon rossz ötlet.
De térjünk vissza a szemétre.
Egy valóban jól működő társadalomban a legalapvetőbb élet gördülékenységéhez szükséges mechanizmusokat nem célszerű profithajhászáshoz kötni. Ez kisstílű, rövidtávú gondolkodásra utal. Egyáltalán nem számol a hosszútávú hatásaival. Az emberek ugyanis, amint egyre nő a szemétszállítás díja, azt fogják mondani, tojok az egészre, kiöntöm az utcára, az erdőszélre (ahogy egyébként már most is sokan csinálják) és egy idő után nyakig ér a hulladék.
Íme egy idevágó jelenet a korábban többször citált Idiocracy c. filmből. Ez még fikció.
Ez már nem: