Sokadszor futunk bele abba a ténybe, hogy mindkét fő politikai oldal masszívan tréneli a saját híveit a másik oldal ellen. Ennek része a másik tábor lehülyézése, meghazudtolása, pocskondiázása és gyakorlatilag minden, ami a csövön kifér.
Egy idő után már dacból sem fogadnak el semmit a másik oldaltól. Így lesz például konteózás abból, hogy kik mozgatják a nemzetközi pénzvilágot, kik állnak a globalisták mögött (baloldali rigmus) illetve minden menekült terrorista, minden zsidó le akar húzni pénzzel és hasonlók (jobboldali rigmus). Hatalmas kőfalat építettek maguk közé, amit atombombával sem lehet már lebontani.
Mit sikerült elérni vele?
Totális szembenállás, gyűlölet, néha polgárháborús hangulat, politikai korrektség elvetése címén majdnem verekedésbe torkolló anyázás, miközben az ország szép lassan kivérzik.
Kinek jó ez? Miért nem lehet békésen egymás mellett élni? Hogy lehet például nemzetre hivatkozni úgy, hogy miközben egy szűk elit degeszre hízik az ellenőrizetlenül áramló közpénzekből, a fél ország le van gatyásodva? Felfoghatatlan.
Sokan azt mondják, változás kell. Igen. És ilyenkor mindenki saját magát akarja a hatalomban látni.
Mondhatnád erre: de hát ti nem ezt akarjátok?
A válasz: nem.
Mi egyenlő teret akarunk biztosítani a három fő politikai nézetnek, hogy soha egy pillanatig se lehessen túlsúlyban semelyik. Ez a koncepció egyik lényeges eleme.
Szűnjön meg a pártokrácia és legyen helyette kiegyensúlyozott, a jelenlegi kettő helyett három lábon álló, közérdekű politika, amelyet a racionalitás és a szakértelem mozgat a pénz, az egó és a hatalommánia helyett.
Ungherese
Inglese
Tedesco
Italiano
Russo
Spagnolo
Francese
Cinese
Polacco
Rumeno