A kamatszedéssel kapcsolatos téveszme
2020-07-28

Időnként olyan megnyilvánulásokat olvashatunk, melyek szerint "miért ne kérhetnék kamatot a kölcsönadott pénzemre?", továbbá "milyen marhaság az már, hogy ne legyen kamat".

Nos, aki ilyeneket mondogat magában, az nyugodtan kérjen kamatot a kölcsönadott pénzére, mert valószínűleg nem okoz kárt ezzel. (kivéve az uzsorázást) Ugyanis a pénze mögött már van valamiféle munka vagy szolgáltatás (feltételezve, hogy nem lopta a pénzt, ámbár valamilyen derivatív módon még amögött is van munka.)

A gond nem Mr. Átlagpolgár néhány százezrével vagy milliójával van, hanem azzal, amikor a FED vagy más ilyen kaliberű kockázati tőkebefektető fogja magát, és megfinanszírozza egy állam fenntartási költségeit. Az áldott jó és nagytehetségű politikusok jellemzően nem tudják kigazdálkodni a rezsit (pl. nyugdíjak), hiszen számukra sokkal fontosabb az, hogy saját luxuspalotájuk legyen, nomeg a holdudvar is állandóan ott lohol a nyomukban lógó nyelvvel, hogy ugyan csurrantsanak-cseppentsenek már nekik is valamit... Ilyenkor szoktak a kormányon lévők az árfolyamkülönbözettel való bűvészkedés mellett rendkívül felelőtlen módon óriáshitelek után kuncsorogni. A befutott karrierpolitikus az aktuális négy év kormányzás vagy önkormányzati uralkodás alatt nagy eséllyel egy életre szóló vagyont harácsol össze, de a következő ciklusok során sem tétlenkedik, mi és az utódaink pedig fizessük csak a felhalmozott kamatokat emberöltőkön át...

Az 1920-as évekig kötelező volt az aranyfedezet, aztán ezt banki nyomásra eltörölték annak érdekében, hogy a bankrendszer tetején lévő pénzkibocsátók korlátozás nélkül annyi pénzt teremthessenek az "éterből", amennyit nem szégyellnek. (Fiat Money)

Nem kell nagy pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy bárki rájöhessen: ez egy fenntarthatatlan folyamat. Ebből a zabolátlan módszerből lesznek az ismétlődő gazdasági válságok, de az infláció is egyenesen visszavezethető erre. És vajon ki fizeti ki az okozott a gikszereket? Természetesen Mr. Átlagpolgár. Mindig, minden egyes alkalommal, sőt még az unokái is.

Ebből a rendszerből nem lehet jól kijönni, mert azon alapul, hogy a piramis alján lévők hízlalják a fejükön taposókat. A csúcson csillagászati gazdagság uralkodik, a legalján meg elképzelhetetlen szegénység honol. Érdemi változás csak akkor lesz, amikor a tömeg felfogja, hogy ez nem oké, és tenni is hajlandó lesz ez ellen.

A politikusok arra kondícionálják az embereket, hogy ilyen-olyan kifogások és címszavak mentén az egymással való birkózásra fecséreljék el az életenergiájukat, ám az alapproblémákat okozó mechanizmusokat soha ne kérdőjelezzék meg. Ennek megfelelően nem is teszik, és ennek a következményét éljük át nap mint nap.

Magyar Angol Német Olasz Orosz Spanyol Francia Kínai Lengyel Román
Rovatok....
MMT