A látszólag csodálatosan és példaértékűen működő globális kapitalizmus margójára:
Az életszínvonal Kelet-Európai szemmel tűnik magasnak, a nyugati demokráciákban ugyanúgy el vannak adósodva a családok, a milliárdosok ugyanolyan arányban torzítják a közéletet és a gazdaságot. Tehát arányaiban nézve nem nagyon van számottevő különbség. Svájc sem a bicskák eladásából, hanem az egész világot behálózó bankrendszere révén gazdag, ehhez viszont az kell, hogy valahol, pl Kelet-Európában vagy Ázsiában, brutális kizsákmányolás legyen. Erről szól a monetáris gazdaság nevű bődületes piramisjáték. Valakik, mégpedig tömegesen, mindig kárvallottjai lesznek ennek a rendszernek és az elit ügyel arra, hogy ezek a rétegek ne tudják érvényesíteni az érdekeiket.
A csillagos égig nőtt multinacionális cégek lobbistái a nap minden percében hordják a dollármilliókat a politikusoknak, akik aztán olyan törvényeket hoznak, amelyek révén sérül a közérdek, pusztul az élővilág, a környezet, sérülnek az emberi jogok, viszont mosolyogva a kezedbe adják a 4 évenkénti döntési jogot, hogy megválaszd, kik fogják másnaptól elfogadni a lobbipénzeket és tovább degradálni az erkölcsöt, pusztítani az ökoszisztémát és torzítani a gazdaságot. Mindenütt a pénz az úr, pedig csak a törvényeken és annak betartatóin múlik, hogy ne így legyen. Na, meg a közgondolkodáson.
Maghiară
Engleză
Germană
Italiană
Rusă
Spaniolă
Franceză
Kínai
Lengyel
Română