Kényelmetlen téma. Néha kell róluk beszélni.
Felmerült igényként az egyenlő bérezés Európához képest. Vagy ott a Jobbik Béruniós javaslata, amely ugyanezt irányozza elő.
Akkor most ismerkedjünk meg Magyarország szerepével. Nem túl meglepő módon a Monetáris Gazdaság piramisjátékszerűen működő mechanizmusát érdemes újra górcső alá venni. A piramis felsőbb traktusában helyezkednek el a fejlettnek számító országok, mint például Németország, Franciaország vagy Svájc (bár ez utóbbi nem EU-tag). Magyarország jóval lejjebb tanyázik és nem véletlenül.
Oda van besorolva.
Az a feladata, hogy a bivalyerős német és más EU-s multinacionális cégeket hízlalják alulról. A piramis nálunk is lejjebb lévő fertályain ott vannak a szegényebb ázsiai és afrikai országok. Vagyis ahhoz, hogy a függésben tartó Monetáris Gazdaság valahol tűrhetően működjön, ahhoz más országokban alacsony bérezésre, emberi jogok felületesebb kezelésére és hasonlókra van szükség. Ez utóbbi, érdekes módon, nem szokta megütni a hivatásos jogvédők ingerküszöbét, hiszen számos probléma nem a saját országában kerül felszínre, így nem annyira szembeötlő. Őt személyesen is kevésbé érinti. Na, ilyen összetett mechanizmusok révén működik még mindig ez a Monetáris izébizé. Kár, hogy közben minden társadalmi eredemény szép lassan erodálódik, és mivel újra és újra kitermeli a bajokat, nem oldódik meg semmi.
Visszatérve Magyarország szerepére: egyenlő bérezés akkor várható nálunk, amikor piros hó esik, mert az egyenesen szembe menne a kinti pénzügyi csoportosulások érdekeivel és hát ugye ott is pénz beszél, kutya ugat. Hihetetlenül kétszínű, opportunista ez a hozzáállás és pontosan ugyanezért nem történik semmi a kormányunk antidemokratikus intézkedései miatt sem. Feltűnően elnézőek. Ugyanis az eurómilliárdok többet érnek a kintieknek, mint a marginálissá züllesztett, továbbá csont és bőrre soványított magyar demokrácia hogyléte.
Maghiară
Engleză
Germană
Italiană
Rusă
Spaniolă
Franceză
Kínai
Lengyel
Română