Jogok kontra kötelességek
2019-02-26

A politikát formálók előszeretettel dobálóznak az állampolgárok jogaival, mintegy mézesmadzagként húzzák el előttük az ilyesmiket. Az most más tészta, hogy mi valósul meg belőlük. A gyakorlatban korántsem űgy működik a dolog, ahogy be szokták ígérni. Ugyebár hiába van színes-szagos szavazati jogod, ha a szavazás furmányosan megkomponált mechanizmusa folyton-folyvást a politikusoknak, milliárdosoknak, függésbentartóknak, kamatszedőknek, pénzügyi érdekcsoportoknak és hasonlóknak kedvez. És akkor el is érkeztünk a kötelességekhez. Hol vannak ezek? Miért nincsenek állampolgári kötelességek? Ja, mert az csökkenti a népszerűséget?

Vegyük újra a szavazást. Ha a demokrácia nem képes máshogy érvényt szerezni az alapelveinek, csak a mennyiségből, akkor legyen kötelező a szavazás. Úgy, ahogy néhány országban az is, sőt van olyan, ahol büntetést is kiróhatnak a távolmaradásért.

Idézek egy neten talált cikkből:

"A kötelező szavazás intézményesítésének előnye, hogy szinte a teljes szavazásra jogosult lakosság részt vesz a választáson, így a mandátumok kiosztása szempontjából a folyamat demokratikusabb, a hatalomra kerülő politikusok legitimitása nagyobb. Emellett csökkennek a választási kampány költségei is, hiszen a kötelező módon urnák elé járuló szavazók nem csak érdeklődőbbek, de nincs szükség külön kampányra a mobilizálásuk érdekében."

Ugyanabból a cikkből:

"Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy folyamodhat-e az állam illiberális eszközökhöz a demokráciadeficit csökkentése érdekében? Nem beszélve arról, hogy az állampolgárok számára nem adatik meg a lehetőség arra, hogy bármelyik állampolgárra leadják voksukat, kizárólag a szavazólapra felkerült jelölteket támogathatják. Ebben az esetben a demokrácia eszméje nem érvényesül maradéktalanul, éppen ezért jogosan vethető fel az a liberális ellenvetés, hogy az egyén mindaddig nem kötelezhető arra, hogy szavazatával bárkit is támogasson, ameddig nem áll módjában az állampolgárok közül bárkire leadni voksát."

Íme a szembetűnő dolog: "Ebben az esetben a demokrácia eszméje nem érvényesül maradéktalanul..."

Erre azonban felmerülhet a valóban jogosnak tűnő kérdés: mi vajon a demokrácia eszménye??? A liberalizmus mindent az egyéni szabadság szemszögéből néz, amelyet odáig fejlesztettek, hogy a közérdek abszolúte másodlagossá degradálódott. Szerény véleményem szerint a demokráciának jobban kéne ügyelnie a saját puszta létére, mintsemhogy minden egyes állampolgárnak kedvére akarjon tenni. Ugyanis a társadalom kohéziója jobban kijön mondjuk 60-70% egyetértéséből, mint 10 millió állampolgár 10 millió irányba való széthúzásából.

Magyar English Deutsch Italiano
Rovatok....
MMT