A rendőri brutalitás kapcsán
2020-06-14

Itt van ugye ez a Floyd-eset. Rámutat néhány problémára, de mielőtt nagyon belelovalljuk magunkat, vegyük észre, hogy MINDKÉT OLDALON nagy a baj.

Az egyik ugye az, hogy némely rendőr (akiknek összességét találó módon és főleg hivatalosan erőszakszervezetnek hívják) minden kertelés nélkül pszichopata; az egyenruha és a ráruházott kis hatalom révén azt hiszi, hogy neki mindent lehet, és emiatt következnek be a gyilkosságok. Ha a Floyd-eset felháborított, akkor nézz utána Daniel Shaver esetének:

A fehérbőrű, 26 éves fiatalembert 2016-ban egy rendőri akció során lőtték szitává, de előtte a szintén 26 éves rendőr, Philip Brailsford, még szépen megalázta és teljesíthetetlen parancsokkal bombázta; pl. a földön mászatta, hogy utána hidegvérrel beleürítse a tárat. Az akciót rögzítő testkamera-videó alapján a rendőr úgy ment oda, hogy ő most valakit meg fog ölni és kész, mindegy, mit csinál az illető. Az áldozat zokogva, reszketve, csúszva-mászva próbálta teljesíteni az embertelen módon, üvöltözve kiadott parancsokat, de ez sem ért semmit. A "rend őre" a kamera szeme láttára gyilkolta meg Danielt. És ha ez még nem lenne elég felháborító, az elkövetőt először is hivatalosan felmentették a gyilkosság vádja alól, utána 2500 dolláros nyugdíjjal nyugdíjazták, és azóta is éli világát.

Daniel a wikipédiában

A testkamera-videót nem osztjuk meg, mert vérlázító, brutális, gyomorforgató és egyáltalán nem való gyenge idegzetűeknek. Ha valaki ennek ellenére nagyon akarja látni, egyelőre még megtalálja a YouTube-on.

És akkor ott van ugye a Floyd-téma. Elég ellentmondásos a történet, ugyanis Danieltől eltérően ő nyilvántartott, többszörösen visszaeső erőszakos bűnöző volt, és még ült is 5 évet fegyveres rablásért, mivel egy várandós nőt a hasához szorított pisztollyal rabolt ki. Továbbá ellenállt az intézkedésnek is. A rendőr, habár meg sem közelíti a Shaver-féle eset brutalítását, itt sem állt a helyzet magaslatán, a szituáció ugyanis nem adott okot arra, hogy megöljék, vagy akár csak komolyan bántalmazzák Floydot.

Azonban a mélyreható problémák csak az eset után következtek, mégpedig két ponton is.

Egyesek ugye felhatalmazva érezték magukat, hogy tiltakozásképpen kirakatokat törjenek be, autókat, rendőrőrsöket gyújtsanak fel, és tévéket, cipőket, stb lopjanak el az áruházakból. Az főleg nehezen indokolható, hogy az üzleteiket védő tulajdonosok és biztonsági őrök közül többet meggyilkoltak, beleértve fekete bőrű embereket is. A fosztogatás és gyilkolás nem éppen a kulturált, demokratikus véleménynyilvánítás módja. Ha nagyon szolídan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, ez nagyon nem helyes. Amint valakik a rendőri túlkapásokra való reakcióként jogosnak vélik az ilyen cselekedeteket, az még kevésbé helyes, ráadásul nagyon veszélyes precedenst teremtenek ezáltal.

A másik pont az, hogy egyes hatalmi érdekkörök úgymond rászálltak a témára, és az erőszakra való buzdítással megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni maguknak. Ezzel totálisan aláássák a demokratikus intézményrendszereket és általánosságban a közérdekűen működő társadalomba vetett hitet. Ha pl. valaki el akar mozdítani egy elnököt, a demokráciában nem az utcakő az erre rendszeresített fegyver, hanem a golyóstoll. Ezzel húzod be az X-et a jelölted mellé. Mármint abban az esetben, ha nincs elcsalva a választás, mert akkor aztán golyóstollazhatsz, amennyit csak akarsz.

Ezeket jó lett volna megtanulni mindenkinek az elmúlt években, évtizedekben. Itthon is, külföldön is.

Azt sem ártott volna megtanulni, hogy bőrszín nem indok arra, hogy valakit diszkrimináljunk. Csakis a közérdekellenes cselekedetei miatt érheti megkülönböztetés.

De legfőképpen azt kellett volna észrevenni, hogy milyen mérhetetlen vagyoni különbségek keletkeztek az USA-ban. A hatalmas vagyonokat összeharácsoló személyek mérhetetlen politikai erőteret generáltak maguk köré és ez a társadalom alacsonyabb rétegeit a mai napig sérti. Minél lejjebb vagy a piramisjátékban, annál jobban fáj ez.

Ha valaki netán úgy véli, hogy a mai világban nincs szükség rendőrségre ("oszlassuk fel a rendőrséget", "vonjuk meg tőlük a költségvetési támogatásukat"), akkor óriási tévedésben van. Sajnos rendőrségre szükség van. Akire nincs szükség, az a korrupt és pszichopata rendőr. A társadalmi rendszereknek hatékony módszereket kell találniuk arra, hogy ezeket a lehető leghatékonyabban kiszűrjék. A nagy helyzet az, hogy az egész megtisztulási akciót a politikusokkal kell kezdeni. Amíg ők zavartalanul korruptkodhatnak, addig ne várjuk azt, hogy a rendőrség, illetve más a politikusoktól függő intézmények példásan fognak működni.

Az USA most közel áll ahhoz, hogy káoszba süllyedjen. Mondhatni "jól megdolgoztak" ezért az elmúlt évtizedekben. Viszont az is igaz, hogy nem csak az USA-val van baj. A probléma szinte az egész világra jellemző. Ott van Mexikó vagy Brazilia: mindkettőben pattanásig feszült a helyzet.

Az USA-beli események kapcsán egy csomó cikkben emlegetnek anarchiát, de már letárgyaltuk párszor: az anarchia nem egyenlő a káosszal. A média által szántszándékkal használt szómágiának köszönhetően helytelenül fogalmazzák meg a közönséges káosz irányába mutató jelenséget. Az anarchia (an-archia = uralomnélküliség) semmi egyebet nem jelent, csak a spontán rendet. Olyan rendet, ahova rendőrség valóban nem kell, hiszen az emberek nem bűnöznek. Nincs rá okuk, mert a megélhetésük nincs veszélyben, és senki sem veszélyeztet senki mást semmilyen érdekből kifolyólag.

Mai ésszel ez az állapot gyakorlatilag elképzelhetetlen, mondhatni utópisztikus (a szómágusok másik kedvenc szava).

Jelenleg pedig különösen messze vagyunk ettől.

Magyar English Deutsch Italiano
Rovatok....
MMT