Amit mi a természetnek hívunk, az egy komplett szabályzott rendszer (nem hiszem, hogy mesterséges, hiszen az évmilliárdok során volt ideje finomítani önmagán, sőt ez látszik is, ha közelebbről szemléljük), amely minden mástól függetlenül gondoskodik a benne élőkről. Vannak szabályai, amelyek szigorúan konzekvensek. A szabályok végső célja a rendszer egyensúlyban tartása. Ez alá rendel mindent, ahogy a fizikában is kémiában is megtanultuk. Minden folyamat egyensúlyi állapotra törekszik. Az életben válaszok nincsenek, csak lehetőségek. Vagy ezt teszem, vagy azt. Egyik sem jó és nem rossz, de mindegyiknek lesz következménye. Aki környezettudatosan él, és megismeri, alkalmazza a szabályait, azt megjutalmazza, gondoskodik róla, egészséges lesz, képes lesz fajának fenntartására. A "renitens", beteg egyed beteg utódokat hoz létre (amelyek már nem képesek a faj fenntartására) és maga is sokkal hamarabb elpusztul, mint kellene. Ezt nevezem én evolúciónak. A ma ismert állat és növényvilág nagy része már megtanulta a leckét, alkalmazkodott, magáévá tette a szabályokat, ezért virul és kiegyensúlyozott a populációjuk, ami rólunk sajnos nem mondható el. Az, aki ismeri a természet működésének elvét, az alkalmazza az élet törvényeit. Hogy éppen ki vagy mi valósítja meg a szelekciót, az a létezésben abszolút nem számít. Lehet ez betegség, járvány, atombomba, éhínség, világháború, UFO-támadás, természeti katasztrófa, stb.
Mindenki maga dönt, hogy hova tartozik. A döntés nem más, mint egy természettudatos életmód megléte vagy meg nem léte. A természet védi és nemesíti önmagát, csak az a faj vagy egyed marad életben, amelyik életképes. A természet, ha úgy tetszik lélektelen, kegyetlen, diktatórikus, de mégis komplexitásában a létező legjobban működő rendszer, amit ismerünk. Társadalmi, gazdasági modelljeink hatékonysága, szervezettsége meg sem közelíti azt, mert arroganciánkban, önelégültségünkben a természet főlé helyezzük magunkat, semmibe vesszük a szabályait és ezzel a pusztulásunkat segítjük elő. Ahogy írtam, a rendszer szigorúan konzekvens. Az már csak az ostobaságunk netovábbja, hogy a teremtés koronájának kiálltjuk ki és Isteni felmenőkkel ruházzuk fel fajunkat. De elgondolkozott-e vajon azon valaki, hogy milyen Istenség az, aki létrehoz egy szinte tökéletes rendszert, amely évmilliárdok óta óramű pontossággal teszi a dolgát, majd az "i" -re azzal teszi fel a pontot, hogy ezek után megteremt egy ilyen hitvány kreálmányt, amely létezése óta semmibe veszi a legfőbb szabályokat. Ez nonszensz, és ez az, amiben én nem hiszek.