Időnként, szerencsére igen ritkán, kapunk olyan vádakat, hogy valamelyik oldal felé húzunk. Leszögezhetek valamit: ez távol áll a valóságtól.
A középutasságnak az a jellemzője, hogy mindkét oldal elfogadható részét elfogadjuk és mindkét oldal elutasítandó részét elutasítjuk.
Ennyi a nagy misztikus történet. Hiszed vagy sem, de van közös metszet, csak nagyon sokan ügyelnek a világban arra, hogy ezt sose találja meg a választó.
Azt aláírom, hogy ez alkalmasint szúrhatja valaki szemét, de ezen nem fogunk változtatni.
Egy szó, mint száz, nem kell mögénk vízionálni semmi extrát. Nem táplálunk romantikus érzelmeket politikai dogmák iránt, mert azok arra lettek kitalálva, hogy antagonizálják a lakosságot és így eltereljék a figyelmet azokról, akik a világ problémáit saját céljaik elérése érdekében gerjesztik.
Próbáljuk meg tágra nyitni a szemünket és abszolválni a tényt: a pénznek nincs se szaga, se politikai meggyőződése. Amikor valódi tétre megy a hatalmi és pénzügyi játszma, akkor ott nincs bal- meg jobboldal, mert ők ilyenkor kéz a kézben járnak. Erre a világban is és itthon is számtalan példát lehet látni, akár napi szinten.
A koncepciónk fő mozgatórugója a konszenzus alapján meghatározott közérdek. (csak, hogy az elitizmus vádját is elhessegessük)
A probléma ott szokott eszkalálódni, amikor valamelyik oldal képviselője közérdekűnek illetve mások által mindenképpen követendőnek véli a nézeteit, pedig nem azok.
Itt emlékeztetőnek belinkelnék egy nem olyan régen megosztott cikket:
https://meritokrata.com/cikkek/a-szavazo-megmondja-a-tutit/
Azzal, hogy kommentár nélkül közzéteszünk egy cikket valamelyik politikusról, nem azt jelenti, hogy felé vagy a nézetei irányába húzunk, hanem azt, hogy bel- vagy külpolitikai szempontok alapján fontosnak véljük a bemutatását. Ezután majd mindenki eldönti maga, hogy mit gondol az illetőről. Ahogy azt már többször leszögeztük: mi nem várjuk el senkitől, hogy változtasson a nézetein. A meritokrácia nem attól egyedi, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik, hanem attól, hogy senkinek nincs esélye önkényuralmat kialakítani és mindenkinek érvekkel kell megvédenie az álláspontját politikai izmozás helyett.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy hír be nem mutatása is egyfajta manipuláció és ezt aztán tényleg mindkét oldal sajtója rendszeresen elsüti. A tájékozottsághoz és elfogulatlansághoz nagyon nem járul hozzá. A tárgyilagos, elfogultságmentes hírközlés nagy kincs ma a világban, ha egyáltalán létezik...
A végére vegyünk két korábbi példát a fentiek alátámasztására.
Ez a cikk itt Bolsonarót ekézi, aki ugye jobboldali.
https://meritokrata.com/cikkek/a-vezetoid-nem-erted-vannak/
Ez pedig Trudeau-t, aki a másik oldalt erősíti.
https://meritokrata.com/cikkek/trudeau-ket-arca/
Tegyünk le arról a visszatetsző gyakorlatról, hogy ha a saját médiánk megjelöl egy célpontot, akkor az illetőt automatikusan utálni kell. Legyen saját gondolatunk, saját döntési képességünk, saját morális szintünk ahhoz, hogy valakiről mi magunk el tudjuk dönteni, érdemes-e az illető a tiszteletünkre vagy sem.
Amikor ténylegesen valami jelentős dolgot kell csinálnod, akkor nem az számít, hogy konzervatívnak vagy liberálisnak neveltek-e, hanem, hogy EMBER vagy-e.
Szép napot mindenkinek...
Ungherese
Inglese
Tedesco
Italiano
Russo
Spagnolo
Francese
Cinese
Polacco
Rumeno