Ami a történelemkönyvbe még nem került bele
2019-11-01

Pumapunku (A Puma ajtaja) egy bolíviai helység, ahol érdekes megalitikus maradványokat találtak a tudósok.

Az alant található filmben bemutatott kövek rendkívül régiek és úgy illenek össze, mint a legó. Kötőanyagot nem használtak az építők. Már első pillantásra sem igazán illenek az akkori emberről kialakított imázsba.

A fősodratú tudomány szerint ezeket a precízen összeilleszthető építőköveket a korabeli emberek csinálták a kis primitív eszközeikkel, de azóta igen sokan rászálltak a témára és mondhatni nem igazán áll meg ez a feltételezés.

A kockák hatalmasak és nehezek, van amelyik 130 tonna. Nemhogy legyártani, de mozgatni is igen nehéz az ilyeneket. Volt olyan feltételezés, hogy fagörgőkön mozgatták őket, csak az a baj, hogy a környéken egy darab használható fa sincs. (Oké, lehet, hogy akkor volt, csak azóta kiirtotta mindet a környék lakossága)

A köveken eszméletlen precíz vágások, furatok vannak, amelyeket még a mai lézertechnikával is elég problémás megvalósítani. Ezt sem bízták a véletlenre a kiváncsi kutakodók és ki is próbálták.

Önjelölt és hivatásos tudósok ezrei feszültek neki az egész problémának, ezért tengernyi adat van róla. A nagy részük azt támasztja alá, hogy ezeket a korabeli emberek NEM tudhatták elkészíteni, vagyis vagy egy régebbi földi, vagy egy idegen civilizáció tanúi.

Természetesen, mint minden ilyesmi körül, ott legyeskednek a lelkes cáfolók is. Ha nem is tonnaszám, de találhatók itt-ott kétkedő és gunyoros "debunkerek" elsőre talán hihető, de kis gondolkodás után már nem annyira hihető érvekkel.

Elolvasván egy pár ilyet, eléggé nagyvonalúan elsiklanak az ilyen apróságok mellett, hogy miképpen mozgathattak 130 tonnás köveket egy olyan civilizáció képviselői, amelyek még az igásállat fogalmát sem ismerték. A lámákat és a vikunyákat a kosaraik cipelésén kívül más munkára nem fogták, de ha még fogták is volna, annyira azért nem erősek ők, mint mondjuk egy ló vagy egy ökör. És vajon hány ló húzna el egy 130 tonnás követ, amiből rengeteg van szanaszét? És miután odahúzták valahova, egymásra kellett pakolni, vagyis valami masszív daru sem ártott volna. Aztán mivel eteted, itatod a munkásokat (igavonó állatokat?) ebben a sivár környezetben? Megannyi kérdés... ja, igen, a Criollo lovakat a spanyolok vitték Dél-Amerikába a 16. század első felében.

Itt vannak a világ legerősebb darui:

https://fieldlens.com/blog/building-better/biggest-cranes/

Azzal az első sárgával egész lazán, megerőltetés nélkül lehetne pakolgatni ide-oda a 130 tonnás építőelemeket, miután majdnem a tízszeresét elbírja.

És a lovak:

https://en.wikipedia.org/wiki/Criollo_horse

És a film:

https://www.youtube.com/watch?v=0Q1f0YBm4ic

Ami újdonság ebben a szösszenetfilmben, hogy még arra is fény derült: a kövek mesterséges geopolimerek vagyis nem egyszerűen elmentek a kőbányába és kihasították onnan, hanem valamilyen módon előállították.

https://www.geopolymer.org/news/geopolymer-in-south-american-monuments-first-scientific-paper-published/

És a wiki: (magyarul ez sincs meg, de már meg sem lepődünk az ilyesmin)

https://en.wikipedia.org/wiki/Pumapunku

Annyit leszögezhetünk: az emberiség történelme tele van ilyen "képlékeny" dolgokkal.
Magyar English Deutsch Italiano
Rovatok....
MMT